Céges számla a vendégnek: mit kérj el, és hogyan add ki a helyszínen (2026)

Fizetésnél a vendég megszólal: „Céges számlát kérnék.” Ilyenkor három dolgon múlik, hogy szabályos bizonylatot adsz-e: kinek szól a számla, milyen adatokat kérsz el, és hogyan juttatod el hozzá. Ez az útmutató a 2026. szeptember 24-i források alapján veszi végig a helyszíni helyzetet, egy szerelő és egy fodrász példáján.

Mikor kell számlát adnod nyugta helyett?

Számlát kell adnod, ha a vevő cég vagy más adóalany, ha a vevő kéri, ha magánszemélynél a bruttó összeg eléri a 900 000 Ft-ot, vagy ha a vevő csak a teljesítés után fizet. Az Áfa tv. szerint amúgy is a számla a főszabály (159. § (1)), a nyugta a kivétel.

A fizetés módja nem számít: kártyás fizetésnél ugyanúgy nyugta jár a magánszemélynek, és ugyanúgy számla a cégnek. A két bizonylat közti döntést részletesen a nyugta vagy számla útmutató írja le.

Adhatsz nyugtát egy cégnek?

Nem. Ha a vevő adóalany, például egy Kft., egy bt. vagy egy adószámos egyéni vállalkozó, számla jár neki, akkor is, ha helyben, készpénzzel fizet, és magától nem kérne számlát. Nyugtát csak magánszemély vevőnek adhatsz.

Milyen adatokat kérj el a vendégtől?

Mindig a vevő nevét és címét, céges vevőnél az adószámát is. Az Áfa tv. 169. §-a szerint a vevő neve és címe magánszemélynél is kötelező adat a számlán, a céges vevő adószáma pedig a 169. § d) pontja szerint az.

A Számlázz.hu-ban például a vevő neve, irányítószáma, települése és címe minden számlánál kötelező mező, az adószám külön mezőbe kerül. Uniós cégnek a közösségi adószám is külön mezőt kap. Hogy ilyenkor milyen áfával és jelöléssel számlázol, azt a kiállítás előtt beszéld meg a könyvelőddel.

Tipp: a cégnevet és a címet ne diktálás után gépeld. A Számlázz.hu adószám-lekérdezése például közvetlenül a NAV Online Számla rendszeréből adja vissza a cég nevét és címét (Számlázz.hu API-dokumentáció). A teljes kötelező tartalomról a számla kiállítása egyéni vállalkozóként útmutató szól.

Adószámos magánszemély vagy egyéni vállalkozó kér számlát?

Ha a vevőnek magyar adószáma van, és azt kéri a számlára, úgy kezeld, mint egy céges vevőt: név, cím és adószám kerül rá. A Számlázz.hu is egy kategóriában kezeli a magyar adószámmal rendelkező vevőket. Ha nem egyértelmű, hogy a vendég magánemberként vagy a vállalkozása nevében vásárol, kérdezd meg, milyen adatokkal kéri a számlát, a besorolás kérdésében pedig a könyvelőd segít.

Mi van, ha magánszemély kér számlát?

Akkor számlát adsz, de ez lehet egyszerűsített számla is (Áfa tv. 176. § (1) b)). Adószám nem kell, a nevét és a címét viszont a számlázóprogram ilyenkor is kéri.

Áfás számla magánszemélynek: ha áfakörös vagy, a magánszemélynek adott számlán is szerepel az áfa. Egyszerűsített számlán a nettó összeg és az áfa helyett a bruttó összeg és a benne foglalt adó százaléka is szerepelhet: a NAV szerint ez 27%-os kulcsnál 21,26%, 18%-nál 15,25%, 5%-nál 4,76%. Alanyi adómentesként áfa egyáltalán nem kerül a számlára.

Két példa: a szerelő és a fodrász

Szerelő, céges ügyfél. Egy villanyszerelő egy Kft. irodájában kicserél két konnektort és egy kapcsolót, 25 000 Ft-ért. Az irodavezető helyben kártyával fizet. Nyugta itt akkor sem jöhet szóba, ha nem kérnének számlát, mert a vevő a Kft. A számlára a Kft. neve, székhelye és adószáma kerül, fizetési módként bankkártya, és mivel már fizettek, a számla kifizetettként megy ki. A szerelőknél ez gyakori helyzet.

Fodrász, vendég, aki elszámolná. Egy vendég a 8 000 Ft-os hajvágás után azt kéri, hogy a számla a cége nevére szóljon. Ilyenkor a vevő a cég: a cégnevet, a székhelyet és az adószámot kéred el, és nyugta helyett számlát adsz. Ha a saját nevére kéri, magánszemélyként kap számlát a nevével és címével, adószám nélkül. Hogy a cége elszámolhatja-e a hajvágást, az már az ő könyvelőjükre tartozik.

Szabályos e-mailben küldeni a számlát?

Erre két hivatalos forrás mást mond, ezért ebben a könyvelőd álláspontját kövesd.

• A Számlázz.hu szerint a #free csomagban kiállított számla papíralapú, és ha e-mailben elküldöd, az csak másolat: az eredetit ki kell nyomtatni és át kell adni. Szabályos elektronikus számlát, vagyis e-számlát náluk a #start csomagtól állíthatsz ki, havi 1 990 Ft + áfa díjért (Számlázz.hu tudástár).
• A NAV 2020-as tájékoztatója szerint „elektronikus számlának minősül a kizárólag e-mailben … megküldött PDF számla is”. Az e-számlához a vevő beleegyezése kell (Áfa tv. 175. § (3) b)), de a NAV szerint ez hallgatólagos is lehet, például azzal, hogy a vevő kifizeti a számlát (NAV).

Ha a Számlázz.hu #free csomagjában számlázol, és a könyvelőd a szigorúbb olvasatot követi, add át a kinyomtatott eredetit is, vagy válts e-számlát tudó csomagra. A nyugta és a számla e-mailes küldéséről külön írtunk: nyugta és számla e-mailben.

Mire figyelj, ha KATA-s vagy?

Mielőtt céges vevőnek számlázol, beszélj a könyvelőddel. Ha a Számlázz.hu-ban számlázol, ott a „KATA-védelem” az új KATA szerint adózó fiókokban, ha be van kapcsolva, elutasítja az adószámot tartalmazó számlát (Számlázz.hu API-dokumentáció).

A leírás szerint a tiltás az adószámot tartalmazó számlákat érinti. Magát a KATA-törvényt ez az útmutató nem tárgyalja: hogy nálad mi a teendő, azt a könyvelőd tudja megmondani.

Mi van, ha már nyugtát adtál, és utána kér számlát?

Erre nem találtunk egyértelmű, általános szabályt azokban a forrásokban, amelyekre ez az útmutató épül. Hogy ilyenkor sztornózod-e a nyugtát, és helyette számlát adsz, vagy más a teendő, az a helyzettől függ.

Ne állíts ki egyeztetés nélkül egy második bizonylatot ugyanarra az eladásra, mert akkor az kétszer szerepelhet a nyilvántartásodban. Előbb kérdezd meg a könyvelődet. Ha végül sztornózol, a sztornó nyugta is jelentendő: a NAV GYIK szerint a módosító és érvénytelenítő nyugtákat külön, előjellel kell beküldeni a nyugtaadat-szolgáltatásban.

A legegyszerűbb megelőzni: fizetés előtt kérdezz rá, nyugtát vagy számlát kér-e a vendég.

Hogyan add ki a számlát a helyszínen, telefonról?

Három dolgot kell megoldanod: pontosan felvenni az adatokat, kiállítani a számlát, és eljuttatni a vendéghez.

1. Kérdezz rá fizetés előtt: nyugta vagy számla, és ha számla, kinek a nevére.
2. A vendég maga írja be az adatait, ha erre van mód. Kevesebb az elírás, és nem kell betűzni a cégnevet.
3. Céges vevőnél indulj az adószámból, a nevet és a címet pedig a NAV adataiból töltsd ki.
4. Jelöld fizetettnek a számlát, ha helyben fizettek, és add meg a fizetési módot.
5. Küldd el e-mailben, és ha a könyvelőd a papíralapú eredetit kéri, add át nyomtatva is.

Hogy ez hogyan néz ki a telefonodon, a számla telefonról oldal mutatja be.

Így csinálod Zsebkasszával: Fizetésnél a vendég beolvassa a QR-kódot, és a saját telefonján a számlát választja: magánszemélyként beírja a nevét, irányítószámát, városát, címét és e-mail címét, cégnél az adószámot, a nevet és a címet pedig a Zsebkassza a NAV adataiból tölti ki. Készpénzes fizetés után is működik, a vendég ugyanígy beolvassa a QR-kódot. A számlát a Zsebkassza állítja ki a nevedben, és kiállításkor azonnal jelenti a NAV-nak, ezért számlát csak azután adhatsz, hogy egyszer bekötötted a NAV-technikai felhasználódat (Beállítások › NAV-bekötés). A Zsebkassza dokumentációja szerint a számla elektronikus számlaként (PDF) megy ki e-mailben, és a vevő az adatai beírásával járul hozzá; ezt egyeztesd a könyvelőddel. Kártyánál a Stripe díja kb. 1,5% + egy kis fix összeg kártyánként. Nézd meg az árakat