Nyugta vagy számla? A különbség, és mikor melyiket kell adnod (2026)

A nyugta és a számla is az eladás bizonylata, de más a vevőjük, más van rajtuk, és máshogy jutnak el a NAV-hoz. Ez az oldal a döntésben segít: melyiket add egy adott vevőnek. A nyugtaadás teljes szabálykönyve, a kötelező tartalommal és a formákkal, a nyugtaadás szabályai útmutatóban van. Állapot: 2026. szeptember 24.

Mi a különbség a nyugta és a számla között?

A számla a főszabály, és a vevő adatait is tartalmazza. A nyugta a kivétel: csak magánszemély vevőnek adhatod, és vevőadat nincs rajta.

A NAV-oldal a 2026-os változás óta különösen fontos. 2026. szeptember 1. óta a nem pénztárgéppel és nem e-pénztárgéppel adott nyugták napi összesítését, adómértékenként, 3 naptári napon belül be kell küldeni: ez a nyugtaadat-szolgáltatás. Nyugtatömbnél ezt te rögzíted a Pénztárgép Portálon, egy NAV-kapcsolattal rendelkező programnál a program küldi be.

A számla nem kerül bele ebbe az összesítésbe, mert annak adatai a NAV Online Számlába mennek. Egy vegyes napon tehát a nyugtákat összesíted, a számlákat nem. Aki minden vevőjének számlát ad, annak nincs mit nyugtaadatként jelentenie.

Mikor elég a nyugta? Négy kérdés

Tedd fel ezt a négy kérdést sorban. Ha bármelyiknél számlát kapsz, ott megállhatsz.

1. A vevő magánszemély? Ha cég, adószámos egyéni vállalkozó vagy nem adóalany jogi személy, számla kell (Áfa tv. 165. § (3) a)). Ha magánszemély, mehetsz tovább.
2. Legkésőbb a teljesítéskor kifizeti a teljes összeget? Ha később fizet, például átutalással a munka után, számla kell. Ha a helyszínen fizet, tovább.
3. Kér számlát? Ha igen, számlát kell adnod (165. § (1) b)). Ha nem, tovább.
4. Eléri a bruttó összeg a 900 000 Ft-ot? Ha igen, számla kell (165. § (3) b)). Ha nem, nyugta jár (166. § (1)).

A fizetés módja egyik kérdésnél sem számít: készpénznél és kártyánál ugyanígy döntesz. Nyugta helyett pedig bármikor adhatsz számlát (166. § (2)), fordítva viszont nem. Hogy ez mikor ment fel a pénztárgép alól is, azt a számla nyugta helyett útmutató írja le.

Adhatok cégnek nyugtát?

Nem, soha. Ha a vevő adóalany, vagyis cég, adószámos egyéni vállalkozó, vagy nem adóalany jogi személy, a nyugta lehetősége kiesik (165. § (3) a)). Ez akkor is igaz, ha a cég munkatársa a helyszínen, készpénzzel fizet, és akkor is, ha kis összegről van szó.

Céges vevőnél a számlára a cég neve, címe és adószáma kerül (169. §). Ha KATA-s vagy, egy dologra külön figyelj: cégnek csak a könyvelőddel egyeztetve számlázz. Ha a Számlázz.hu-ban számlázol, ott a „KATA-védelem” le is tilthatja az adószámos vevőnek szóló számlát (Számlázz.hu API-dokumentáció).

Példák szakmák szerint

Az alábbi esetek ugyanazt a négy kérdést járják végig, valós összegekkel.

Fodrász: a vendég a cége nevére kér számlát

Egy 8 000 Ft-os hajvágásnál a vendég azt mondja, a cége fizeti. Ekkor a vevő a cég, tehát számla kell a cég nevével, címével és adószámával. Ha alanyi adómentes vagy, a számlán nem szerepelhet áfa, és hivatkozni kell a mentességre.

Hogy a céges vendég adatait hogyan gyűjtsd be gyorsan, a helyszínen, arról a céges számla a vendégnek útmutató szól.

Villanyszerelő egy Kft.-nek dolgozik

Egy 25 000 Ft-os javítás egy Kft. irodájában mindig számla, akár a helyszínen fizetnek, akár utólag utalnak. Ugyanez a munka egy magánszemélynél, a helyszínen kifizetve, nyugtával is mehet, ha a megrendelő nem kér számlát.

Egy lakás teljes villanyhálózatának 950 000 Ft-os felújításánál viszont a magánszemély is csak számlát kaphat, mert az összeg eléri a 900 000 Ft-ot. Ha a munka végén csak részletekben vagy később fizet, az szintén számlát jelent.

Magántanár, akinek a szülő cége fizet

Ha a szülő minden óra végén 8 000 Ft-ot fizet magánszemélyként, és nem kér számlát, nyugta jár. Ha a szülő cége fizeti a havi 8 órát, 64 000 Ft-ot a hónap végén, két okból is számla kell: a vevő a cég, és a fizetés a teljesítés után történik.

A tárgyi adómentes egyéb oktatásnál is számla vagy nyugta kell, nem elég egy egyszerű számviteli bizonylat (165. § (5)). Hogy a te oktatásod ide tartozik-e, azt a könyvelőd tudja megmondani.

Adhatok nyugtát és számlát ugyanarról az eladásról?

Nem ez a cél. A törvény a számlát a nyugta helyett engedi (166. § (2)), nem mellette, ezért egy eladásról vagy nyugtát, vagy számlát adj. Ha mégis mindkettő elkészült, például mert a vendég a nyugta után szólt, hogy céges számla kell, a helyes teendőt a könyvelőddel beszéld meg, hogy ugyanaz az eladás ne szerepeljen kétszer a bizonylataid között.

A legegyszerűbb megelőzés egy kérdés fizetés előtt: „Nyugtát vagy számlát kérsz?” Ha számla, kérd el hozzá a nevet és a címet, cégnél az adószámot is.

Mi van, ha egy magánszemély kér számlát?

Ki kell állítanod, és kérned kell hozzá a nevét és a címét, mert a 169. § szerinti számlán ezek magánszemélynél is szerepelnek. Ebben a helyzetben egyszerűsített számla is kiállítható (176. § (1) b)), ahogy 100 euró forintértékéig (a NAV példájában 25 000 Ft) és alanyi adómentes eladóként is. Hogy ilyenkor pontosan mely adatok maradhatnak el, azt a könyvelőd vagy a számlázóprogramod megmutatja.

Ha a számlát e-mailben küldöd, figyelj a formára. A Számlázz.hu szerint a #free csomagban készülő papíralapú számla e-mailben csak másolat, és szabályos e-számlát náluk a #start csomagtól adhatsz (Számlázz.hu tudástár). A NAV 2020-as tájékoztatója viszont az e-mailben küldött PDF-et is elektronikus számlának tekinti (NAV). A két forrás eltér, ezért kérd ki a könyvelőd véleményét. A számla részletes szabályai: számla kiállítása.

Így csinálod Zsebkasszával: Fizetéskor a vendég a saját telefonján választ nyugta és számla között. Számlánál beírja a nevét és a címét, cégnél elég az adószám, a cégnevet és a címet a Zsebkassza a NAV adataiból tölti ki. A bizonylatot a Zsebkassza állítja ki a nevedben, és e-mailben küldi el; a számla a program dokumentációja szerint elektronikus számla (PDF), amelyhez a vevő az adatai beírásával járul hozzá, ezt azért beszéld meg a könyvelőddel. Nyugtát az első perctől adhatsz; a NAV-bekötést (Beállítások › NAV-bekötés) az első nyugtától számított 3 napon belül kell megcsinálnod, számlát pedig csak a bekötés után adhatsz, mert minden számla kiállításkor azonnal a NAV-hoz megy. A Pro 1 990 Ft/hó, kártyánál a Stripe díja kb. 1,5% + egy kis fix összeg kártyánként: árak.

Röviden: melyiket add?

• Magánszemély, a helyszínen fizet, nem kér számlát, 900 000 Ft alatt: nyugta.
• Cég vagy adószámos egyéni vállalkozó: mindig számla.
• Magánszemély kér számlát, utólag fizet, vagy 900 000 Ft-tól: számla.
• Bizonytalan vagy: adj számlát. Nyugta helyett számlát mindig adhatsz, a nyugta viszont a rossz vevőnél hiba.