Nyugtaadás szabályai 2026: kinek, mikor, mit kell ráírni – és mi változott szeptember 1-jén

Ez az útmutató a nyugtaadás szabálykönyve: kinek adsz nyugtát, mit kell ráírni, milyen formában adhatod, és mi jár, ha elmarad. Ha csak azt akarod gyorsan eldönteni, hogy egy adott vevőnek nyugta vagy számla jár, a nyugta vagy számla döntési útmutató a rövidebb út. Állapot: 2026. szeptember 24.

Mi a nyugtaadási kötelezettség?

Ha nem adsz számlát egy magánszemélynek, nyugtát kell adnod. Az Áfa tv. főszabálya a számla: minden eladásról számlát kell kiállítani (159. § (1)). A nyugta ennek a kivétele.

A számla akkor maradhat el, ha a vevő legkésőbb a teljesítésig „az ellenérték adót is tartalmazó összegét … maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri” (165. § (1) b)). Ilyenkor a 166. § (1) szerint nyugtát kell kibocsátanod. A nyugta tehát nem választható könnyítés, hanem kötelezettség, és nyugta helyett bármikor adhatsz számlát is (166. § (2)).

Mikor elég a nyugta?

Akkor, ha négy feltétel egyszerre teljesül:

1. a vevő nem adóalany, jellemzően magánszemély;
2. legkésőbb a teljesítéskor kifizeti a teljes, bruttó összeget;
3. nem kér számlát;
4. a bruttó összeg 900 000 Ft alatt marad.

A fizetés módja nem számít. Az Áfa tv. 165. § (1) b) pontja nem tesz különbséget készpénz, bankkártya vagy telefonos fizetés között. Az a tévhit, hogy kártyás fizetés után elmaradhat a nyugta, nem igaz.

Mikor kötelező a számla?

Számla kell, és nyugtát nem adhatsz, ha:

• a vevő kéri a számlát (165. § (1) b));
• a vevő adóalany: cég, adószámos egyéni vállalkozó, vagy nem adóalany jogi személy (165. § (3) a)). Cégnek tehát soha nem adhatsz nyugtát;
• a bruttó összeg eléri a 900 000 Ft-ot egy magánszemélynél (165. § (3) b));
• a vevő a teljesítés után fizet, például utólag, átutalással, mert a nyugtához legkésőbb a teljesítéskor kell fizetni.

És az előleg?

Az Áfa tv. 159. § (2) b) pontja és a NAV 18. információs füzete szerint magánszemélytől kapott, 900 000 Ft alatti előlegről nem kell sem számla, sem nyugta, hacsak a vevő nem kéri. Hogy a teljesítéskor milyen bizonylatot adj, és abban hogyan számold el az előleget, arra a kutatásunkban nem találtunk egyértelmű leírást: ezt egyeztesd a könyvelőddel.

Nyugta vagy számla? Tipikus helyzetek

Mit kell ráírni a nyugtára?

A nem e-pénztárgépes nyugtára négy adat kötelező (Áfa tv. 173. § (3), az (1) bekezdés a)–d) pontja):

• a kiállítás kelte;
• a sorszám;
• a kibocsátó, vagyis a te adószámod, neved és címed;
• a bruttó összeg, azaz az adót is tartalmazó ellenérték.

A vevő neve nem kell rá. A nyugta kizárólag magyar nyelven állítható ki (178. § (4)). Az e-pénztárgépes e-nyugtára több adat kötelező, például a tételek megnevezése és az adó mértéke.

A számítógéppel előállított nyugtát a program „kihagyás és ismétlés nélkül” sorszámozza (23/2014. NGM rendelet 16. §). A papíros nyugtatömb szigorú számadású nyomtatvány, ezért a rontott és a fel nem használt példányokkal is el kell tudnod számolni.

Papíron vagy e-mailben?

Mindkettő szabályos. Az Áfa tv. 174. § (1) bekezdése szerint „A számla és a nyugta lehet elektronikus vagy papíralapú.” A számítógéppel előállított nyugtát tehát e-mailben is kiadhatod, nyomtató nélkül.

Nyugtánál nem találtunk olyan jogszabályt, amely a vevő kifejezett beleegyezését írná elő: a 175. § (3) beleegyezési szabálya az elektronikus számlára szól. Néhány szakmai vélemény analógia alapján mégis beleegyezést kér, ezért a biztonságos gyakorlat az, hogy a vendég maga adja meg az e-mail-címét. A Számlázz.hu álláspontja szerint nem kell kinyomtatnod a nyugtát, ha a vevő elektronikusan megkapja; ha viszont nincs olyan csatorna, amelyen ténylegesen eljut hozzá, papíron kell kiadnod. Részletek: nyugta e-mailben.

Az e-mail a vevőnek szól, a NAV-jelentést nem váltja ki. Az e-nyugtánál más a szabály: ott a vevő kérésére papírpéldányt kell adnod (174. § (3)), ezért az e-pénztárgéphez nyomtató kell.

Módosítás és sztornó

Egy kiadott nyugtát nem törölsz, hanem egy újabb bizonylattal módosítod vagy érvényteleníted. A törvény ezt „nyugtával egy tekintet alá eső okiratnak” hívja (173/B. §). A NAV GYIK szerint ezeket is jelenteni kell a nyugtaadat-szolgáltatásban, külön összesítve, előjellel.

Milyen formában adhatsz nyugtát?

Négyféleképpen, de hogy melyik közül választhatsz, azt a tevékenységed dönti el.

A pénztárgép-kötelezettséget a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. melléklete határozza meg, TEÁOR '25 kódok szerint. A fodrász, a kozmetikus, a szerelő vagy az oktató nincs a listán, a masszázs (96.23), az autójavítás (95.31), az edzőterem (93.13), a vendéglátás és a bolti kiskereskedelem viszont igen. A teljes lista: kell-e pénztárgép.

Online pénztárgépet 2026. december 31-ig lehet újonnan üzembe helyezni, és 2028. július 1-jétől a listás tevékenységeknél hardveralapú e-pénztárgép kell. Aki listás, és nem akar pénztárgépet, minden vevőnek számlát adhat: számla nyugta helyett.

Kire vonatkozik? Egyéni vállalkozó, AAM, KATA, őstermelő

Minden adóalanyra, aki magánszemélynek értékesít, a vállalkozási formától függetlenül.

• Egyéni vállalkozó: adóalany vagy, így a fenti szabályok teljes egészében rád vonatkoznak.
• Alanyi adómentes (AAM): a NAV szerint „Az alanyi adómentes adóalanyt is terheli számla-, illetve nyugtaadási kötelezettség”. A napi NAV-összesítésben a külön „alanyi adómentes” kategóriát használod. Részletek: alanyi adómentes nyugta.
• KATA vagy átalányadó: ezek jövedelemadózási módok, a nyugtaadás szabályai viszont az áfatörvényből jönnek. KATA-s vagy átalányadózó vállalkozóra vonatkozó kivételt a kutatásunkban nem találtunk. KATA-sként céges vevőnek csak a könyvelőddel egyeztetve számlázz; ha Számlázz.hu-t használsz, annak „KATA-védelme” le is tilthatja az adószámos vevőnek szóló számlát.
• Őstermelő: a saját termény eladása nem pénztárgép-köteles, de ha nyugtát adsz, a nyugtaadat-szolgáltatás rád is vonatkozik.

Mi változott 2026. szeptember 1-jén?

A NAV-jelentés az új: az, hogy kinek, mikor és mit kell adni, a kutatásunk szerint nem változott. Az Áfa tv. 257/G. § (3) bekezdése és 11. számú melléklet B) pontja szerint minden nyugta adatait, amelyet nem online pénztárgéppel vagy e-pénztárgéppel adtál, jelenteni kell a NAV-nak (NAV GYIK):

• napi összesítésben, adómértékenként és sorszámtartományonként, nem nyugtánként;
• a kiállítást követő 3 naptári napon belül;
• kézzel a Pénztárgép Portálon (korábban KOBAK), vagy automatikusan egy gépi kapcsolattal rendelkező programból.

A nyugtatömb nem szűnt meg, és e-pénztárgépre sem kell átállnod, ha nem vagy pénztárgép-köteles. A NAV közlése szerint 2026. december 31-ig nem bírságol a hibás vagy elmaradt adatszolgáltatásért, 2027. január 1-jétől viszont bírság jöhet. Minden részlet: nyugtaadat-szolgáltatás 2026.

Így csinálod Zsebkasszával: A telefonodon kiválasztod, mit adtál el, és a vendég a saját telefonján választ nyugta és számla között; cégnél az adószámát írja be, a nevet és a címet a NAV adataiból tölti ki a rendszer, és számlát kap. A számítógéppel előállított nyugtát vagy a számlát a Zsebkassza állítja ki a nevedben, e-mailben; a nyugták napi összesítőjét beküldi a NAV-nak, a számlákat kiállításkor azonnal jelenti, miután egyszer bekötötted a NAV-technikai felhasználódat. Számlát csak a bekötés után adhatsz, és a felelősség a tiéd marad. Pénztárgép-köteles tevékenységhez a Zsebkassza nyugtája nem használható. A Pro 1 990 Ft/hó, mellé csak a kártyás fizetés Stripe-díja jön (kb. 1,5% + egy kis fix összeg kártyánként): árak.

Mi jár, ha nem adsz nyugtát?

Ez sokkal súlyosabb, mint a napi összesítés késése. A nyugta kiadásának elmulasztása az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) külön szabálya szerint akár 2 000 000 Ft mulasztási bírsággal járhat, üzlethelyiségben pedig üzletlezárással is: először 12 nyitvatartási napra, ismétlésnél 30, majd 60 napra.

A NAV türelmi ideje erre nem vonatkozik, az csak a napi összesítés beküldésére szól. A késve vagy hibásan beküldött összesítésre az Art. általános szabályai vonatkoznak: a mulasztási bírság természetes személynél legfeljebb 400 000 Ft, másnál legfeljebb 1 000 000 Ft (Art. 220. §), elmaradt vagy hibás adatszolgáltatásnál pedig a NAV előbb 15 napos határidővel felszólít (Art. 221. §). Részletek: nyugtaadat-szolgáltatás és bírság.